Ugrás a tartalomra
Címlap
Tüntetések, demonstrációk 1988-1989
  • Idővonal
  • Események
    • 1988. március 15.
    • 1988. május 27.
    • 1988. június 16.
    • 1988. június 27.
    • 1988. szeptember 12.
    • 1988. szeptember 17.
    • 1988. október 23.
    • 1988. október 30.
    • 1989. január 17.
    • 1989. március 15.
    • 1989. április 22.
    • 1989. június 7.
    • 1989. június 16.
    • 1989. június 29.
    • 1989. július 14.
    • 1989. augusztus 19.
    • 1989. augusztus 26.
    • 1989. október 23.
    • 1989. december 18.
  • Impresszum

1989. június 7. - „Éljen a szabad Kína! – Pokolba a véres rendszerekkel!”

Tiltakozás a pekingi forradalom leverése miatt

Kínában az 1970-es évektől - a politikai szférát érintetlenül hagyva – gazdasági reformok indultak, a ’80-as évek közepe azonban, ellentétben Szovjetunióval és Kelet Közép-Európával, a visszarendeződést hozta el. A gazdasági nyitással párhuzamosan felerősödött a nyugati eszmék, a „burzsoá liberalizmus” elleni propaganda. A politikai változások szószólói a párton belül is komoly retorziókkal néztek szembe. A ’80-as évek végére az életkörülmények rohamos romlása kiélezte a társadalmi feszültségeket. Főként az értelmiség és a diákság adott hangot elégedetlenségének, akikre bátorítólag hatott Gorbacsov politikája, és – minden következmény ellenére – egyre gyakoribbá váltak az ellenzéki petíciók, tüntetések.

Az 1989-es kínai események közvetlen előzménye a reformpolitikája miatt leváltott pártfőtitkár, Hu Jao-pang április 15-én bekövetkezett halála volt. A diákok a hírre Tienanmen-térre vonultak és napokig tartó demonstrációk kezdődtek, a tüntetők száma a rendőri beavatkozás ellenére is több százezerre nőt. A temetés napján, április 22-én a tiltakozások több nagyvárosra átterjedtek. Április 27-én a félmilliósra duzzadt tüntető tömeg elfoglalta a kordonokkal elzárt Tienanmen-teret. Sátrakba költözve, több százezer ember támogató jelenléte mellett a diákok uralmuk alá vették a területet, és már nem csupán reformokat, hanem rendszerváltást követeltek.

Május 15-18-án zajlott Gorbacsov pekingi látogatása. A szovjet pártfőtitkár ugyan tudatosan kerülte, hogy a „demokratikus mozgalommal” bármilyen formában is szolidaritást vállaljon, sőt éppen a „zavargások” miatt rövidítette le látogatását, jelenléte a tüntetéseknek újabb lendületet adott. Május 17-én egy millió ember vonult fel Peking utcáin Gorbacsovot éltetve és rendszerváltást követelve. Ezzel egy időben húsz vidéki városban is megmozdulások zajlottak, a diáktüntetések tömegmegmozdulássá váltak.

Az utcai demonstrációk kiélezték a pártban az ellentéteteket. A hatalom legbefolyásosabb személyisége, az idős és beteg Teng Hsziao-ping már áprilisban, a zavargások kirobbanásakor kemény katonai fellépést javasolt. A főtitkár Csao Ce-jang a politikai reformok és tüntetőkkel való tárgyalás híve volt. Kezdeményezésére május 5-én meg is kezdődött a párbeszéd. Li Peng kormányfő, aki köré a „kemény mag” tömörült, az erőszakos megoldást képviselte. Gorbacsov távozása után, május 19-én ült össze a Központi Bizottság, hogy döntést hozzon a tömegdemonstációk rendezésének módjáról. Az ülésen Csao Ce-jang és hívei alulmaradtak, a résztvevők többsége a hadsereg bevetése mellett tette le a voksát. Li Peng elrendelte a szükségállapotot és betiltotta a tüntetőkkel a további tárgyalásokat. Négy nappal később a főtitkárt a diákok felbujtásával vádolták meg, valamennyi posztjáról leváltották és házi őrizetbe helyezték (ami 2005-ös haláláig érvényben maradt).

Június 3-án hajnalban a hadsereg páncélos egységei bevonultak Peking utcáira, hogy szétoszlassák a tömeget, ekkorra már a visszafogott becslések szerint is a tüntetők száma elérte a 2 milliót. Az első oszlatás eredménytelen volt, a beavatkozás hírére százezrek özönlöttek az utcára, hogy megakadályozzák a katonai akciót. A szombat éjszaka induló ostrom és a következő nap vérengzése azonban megtörte az ellenállást. A „véres vasárnap”, majd az azt követő országos letartóztatási hullám véget vetett a diákok demokratikus mozgalmának. Kína hivatalos álláspontja szerint 300, az emberi jogi szervezetek becslése szerint 5-10 ezer halottja és több tízezer sebesültje volt az összecsapásoknak. Mintegy 20 ezerre tehető a letartóztattak száma és 70 halálos ítélet született, amelyeket azonnal végre is hajtottak.

A pekingi események híre döbbenetet váltott ki a világban és a magyar közvéleményben, és itthon már nem csupán az ellenzék válaszolt hangos tiltakozással az 1956-ra emlékeztető brutális beavatkozásra, de a magyar kormány is – a szovjet blokk országai közül egyedül – elítélte az eseményeket.

Az ellenzéki demonstrációk szervezésének az élére a FIDESZ állt. Május 25-én, a szükségállapot bevezetésére válaszul ülődemonstrációt tartottak a Kínai Népköztársaság Budapesti Nagykövetsége elött, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Pekingben tüntető diákokkal. A „véres vasárnap” hírére június 5-én a Kínai Nagykövetség elé néhány száz fiatal fáklyás felvonulásra gyűlt össze. A spontán szerveződő esemény rangját emelte, hogy a világhírű énekesnő, Joan Baez a sportcsarnoki koncertje után csatlakozott az eseményhez. Június 7-re azonban már szervezett keretek között, hatósági engedéllyel rendeztek demonstrációt a követség elé. A több ezer fős tüntetéshez a legnagyobb ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek is csatlakoztak. Rockenbauer Zoltán tiltakozó petíciót nyújtott át a budapesti kínai diplomáciai testületnek. A követségi munkatársak bár tartózkodóan viselkedtek, habár többen finoman jelezték, ők is a vérrontás ellen és a tüntetők pártján állnak. A budapesti eseménnyel párhuzamosan több vidéki városban is tartottak tiltakozó gyűléseket a pekingi vérengzések ellen.

Szekér Nóra

  • Válogatott források
  • Összes forrás
  • 1.
    Hu Jao-Peng halála
  • 2.
    Tárgyalás vagy katonai beavatkozás
  • 3.
    A döntés
  • 4.
    Rendkívüli állapot
  • 5.
    Az első magyar visszhang – ülősztrájk
  • 6.
    A katonai fellépés megindul (Népszava)
  • 7.
    1989. június 4. - „szisztematikus tömegmészárlás”
  • 8.
    EgyébA fehéringes férfi (Youtube)
  • 9.
    Véres vasárnap Pekingben (Népszabadság)
  • 10.
    A magyar kormány nyilatkozata (NAVA)
  • 11.
    A párt a kormány és az ellenzék állásfoglalása (Népszabadság)
  • 12.
    1989. június 5-ei spontán tüntetés a Kínai Nagykövetség előtt
  • 13.
    A spontán fáklyás tüntetés (NAVA)
  • 14.
    Követségi értesülések
  • 15.
    Jelentések a kínai politikai csatározásokról, a katonai beavatkozás következményeiről és nemzetközi visszhangról
  • 16.
    Aláírásgyűjtés a Műszaki Egyetemen (NAVA)
  • 17.
    Legális szolidaritási tüntetés
  • 18.
    Magyar vélemények az eseményekről (Népszabadság)
  • 19.
    Tüntetés a kínai nagykövetség előtt
  • 20.
    A demonstráció a Híradóban (NAVA)
  • 21.
    A tüntetés hanganyaga és röpcédulái
  • 22.
    Képek a demonstrációról I.
  • 23.
    Képek a demonstrációról II.
  • 24.
    Képek a demonstrációról III.
  • 25.
    Képek a demonstrációról IV.
  • 26.
    Képek a demonstrációról V.
  • 27.
    Képek a demonstrációról VI.
  • 28.
    Képek a demonstrációról VII.
  • 29.
    "A helyszínen észlelt transzparensek”
  • 30.
    „Feszült helyzet és bizonytalanság Pekingben” (Népszabadság)
  • 31.
    Magyarországi tiltakozások
  • 32.
    Belsőharc, ellenállás, megtorlás
  • 33.
    Értesülések a belső viszonyokról
  • 34.
    Visszatekintés és esélylatolgatás
  • 35.
    Nemzetközi reakciók
  • Képek a demonstrációról I.
    Képek a demonstrációról I.
  • Képek a demonstrációról II.
    Képek a demonstrációról II.
  • Képek a demonstrációról III.
    Képek a demonstrációról III.
  • Képek a demonstrációról IV.
    Képek a demonstrációról IV.
  • Képek a demonstrációról V.
    Képek a demonstrációról V.
  • Képek a demonstrációról VI.
    Képek a demonstrációról VI.
  • Képek a demonstrációról VII.
    Képek a demonstrációról VII.
  • Hu Jao-Peng halála
  • Tárgyalás vagy katonai beavatkozás
  • A döntés
  • Rendkívüli állapot
  • Az első magyar visszhang – ülősztrájk
  • A katonai fellépés megindul (Népszava)
  • 1989. június 4. - „szisztematikus tömegmészárlás”
  • Véres vasárnap Pekingben (Népszabadság)
  • A párt a kormány és az ellenzék állásfoglalása (Népszabadság)
  • 1989. június 5-ei spontán tüntetés a Kínai Nagykövetség előtt
  • Követségi értesülések
  • Jelentések a kínai politikai csatározásokról, a katonai beavatkozás következményeiről és nemzetközi visszhangról
  • Legális szolidaritási tüntetés
  • Magyar vélemények az eseményekről (Népszabadság)
  • Tüntetés a kínai nagykövetség előtt
  • A tüntetés hanganyaga és röpcédulái
  • "A helyszínen észlelt transzparensek”
  • „Feszült helyzet és bizonytalanság Pekingben” (Népszabadság)
  • Magyarországi tiltakozások
  • Belsőharc, ellenállás, megtorlás
  • Értesülések a belső viszonyokról
  • Visszatekintés és esélylatolgatás
  • Nemzetközi reakciók
  • A fehéringes férfi (Youtube)
  • A magyar kormány nyilatkozata (NAVA)
  • A spontán fáklyás tüntetés (NAVA)
  • Aláírásgyűjtés a Műszaki Egyetemen (NAVA)
  • A demonstráció a Híradóban (NAVA)
  • 31.
    Magyarországi tiltakozások
  • 32.
    Belsőharc, ellenállás, megtorlás
  • 33.
    Értesülések a belső viszonyokról
  • 34.
    Visszatekintés és esélylatolgatás
  • 35.
    Nemzetközi reakciók
  • ‹ előző
  • 2 / 2
  •  
Állambiztonsági Szolgálatok
Történeti Levéltára
Történelemtanárok
Egylete
Nemzeti
Audiovizuális Archívum